SZÍVÜNK  KÁPOLNÁJA

Mi a célunk a kápolna megépítésével?  Életem tapasztalata: minden szép, igaz és jó törekvés csakis Istennel együtt alakítható ki, tehát a kápolnát mi, felföldi magyar emberek is, vele együtt építjük.  Ennél hatalmasabb erő nem létezik !

A felföldi magyar nemzeti közösség  a kápolna megépítésével élheti meg a második világháború utáni  sorsának legszebb pillanatát: saját szándékából,  saját erőfeszítésével  kifejezheti  háláját Istennek, hogy Esterházy János személyében olyan példaképet kaptunk, akit a szívünkben máris szentként tisztelhetünk és szerethetünk.  Esterházy mindnyájunkért élt, ő volt közülünk a huszadik században az egyetlen, aki Jézust követve végigjárta a keresztutat, s aki így nem csak a magyarság  számára lett  ihletforrása  a testvériségnek; példája hozzájárulhat a szívből jövő szlovák-magyar jószomszédiság alapjainak lerakásához, sőt: ösztönzően hathat a népek közötti megbékélés folyamatában is – a világ bármely térségében.

Esterházy János vértanúsága nem a véletlenek összejátszásából született: óriási hatással volt életére főnemesi felmenőinek rendíthetetlen magyarsága, és családjának minden tagja:  korán elhunyt édesapjának feljegyzései rádöbbentették a nemzetre leselkedő veszélyekről;  édesanyja hitének sugárzása;  testvéreinek hűséges  támogatása lelki védőburokba próbálta vonni.  Édesapja korai  halála után három földi angyal  segítette  küzdelmeiben: édesanyja, Lujza nővére, és Mariska húga. Szinte szünet nélkül imádkoztak érte mindhárman.  Lujza nővére cikkeket írt és könyvet jelentetett meg Nyugat-Európában a testvérét  sújtó törvénytelenségekről, miközben  Mariska húga  folyamatosan  közbenjárt  a csehszlovák hatóságoknál  és befolyásos egyéneknél  bátyja megmentése  érdekében. Leveleket írt neki és csomagokat küldött a börtönökbe, s ha engedélyezték, meglátogatta rab testvérét.

Esterházy János élete  teljes, feltétel nélküli hűség  Istenhez, a Felvidék  népéhez, és minden megnyomorított  emberhez. Jelmondata akár az is lehetett volna, hogy „Az igazság védelme mindig szabadságharc a hazugságok ellen.”

A kápolna építésének  célja az is, hogy Esterházy János sorsának megismerése révén újra meg újra tudatosítsuk: a paradicsomkerti tiltott gyümölcs  a halál civilizációját  hozta el a Földre. Végre fel kell ismernünk, hogy Isten szeretet törvényének megtartása nélkül nem alakulhat  ki  kölcsönös  tisztelet az emberek között, nem szabadulhat  fel  a belénk teremtett  békés alkotóerő – a szemünk láttára  pusztul a világ, és torzul az ember.

A kápolnai  imádkozások és igehirdetések; az Alsóbodokra történő zarándoklatok nem csak az emlékezés okán fontosak, hanem azért is, hogy a mi felföldi magyar közösségünk lelki békére leljen; végre leróhatja kegyeletét nem csak a mártír gróf, hanem olyan felföldi magyarok – sok esetben névtelenek  –  előtt is, akik a gulágon vagy más földi poklokban fejezték be idő előtt életüket, s váltak áldozatokká.

ISTEN  ÁLDJON  MINDNYÁJUNKAT !

2017.02. 07.

BATTA  GYÖRGY

Facebook