Alsóbodok, 2019. augusztus 7.

Kedves Testvérek!

(Évközi 18. hét szerda, I. évben

Szám 13,1-2.25-14,1.26-29.34-35; Mt 15,21-28)

Az Isten szolgája Esterházy János boldoggáavatásáért végzett szentmisében felolvasott szentírási részletek alapján megállapíthatjuk, hogy az Istenbe vetett következetes hit és bizalom sohasem volt könyyű. Ugyanis mindig könnyebb egy nagy dolgot véghezvinni, amely rövid ideig tartó áldozatot követel tőlünk, mint rendszeresen, hűségesen, állhatatosan megmaradni az Istenben. A hitben ugyanis benne van az Isten mindenhatóságának a megvallása. Az olvasmánybeli kémek (Szám 13,1-2.25-14,1.26-29.34-35;) csak a feladat nagyságát látják, nem gondolnak Isten erejére, Józsue és Káleb azonban bíznak Isten mindenhatóságában és irgalmában. A többiek felnagyítják az őslakók erejét és nem gondolnak Isten ígéretére, s velük együtt a nép nagy része is osztja a bizalmatlanságot. Meg is kapják büntetésüket. Még negyven évig a pusztában kell lakniuk és csak azok mennek majd be az Ígéret földjére, akik most húsz év alatt vannak. Isten új nemzedékkel fog új történelmet csinálni. Csak Józsue és Káleb lesznek kivétel.

Két nagy veszély leselkedik ránk földi zarándokutunkat járva: a kishitűség és a hálátlanság.

A kishitűség abban nyilvánul meg, hogy megrettenünk az életszentség követelményétől. Belátjuk, mit kellene tennünk, azt is tudjuk, hogy ez javunkra szolgálna, mégis bebeszéljük magunknak, hogy képtelenek vagyunk rá, hogy lehetetlen, amit Isten kíván tőlünk. Próbáljuk megmagyarázni, hogy ami másnak üdvösségére szolgál, az nekünk nem való, illetve, hogy túl nagy árat kellene fizetnünk azért, hogy a miénk legyen.

Aki megtorpan a mennyország kapuja előtt, az saját magát rekeszti ki az üdvösségből. Ráadásul másokat is távol tart az üdvösségre jutástól. Istennek nincs más választása ilyenkor, mint megvárni, míg kihal a hitetlen nemzedék, s felnövekszik egy új, amely alkalmas arra, hogy birtokba vegye a neki készített országot, melynek tagjai új Kálebként így biztatják egymást, szavaikkal, példájukkal, életszentségre való törekvésükkel:

Menjünk csak fel bátran, és foglaljuk el azt a földet, mert bizonyosan el tudjuk foglalni!”

Az említett másik veszély különösen azokat fenyegeti, akik Isten dolgaiban bennfentessé válva elszemtelenednek. Akik megfeledkeznek az Úr ajándékairól és mindig újabb követelésekkel állnak elő. Sokra hivatottak, de a kapott kegyelmeket apránként eltékozolják, s így méltatlannak bizonyulnak arra, hogy Uruk sokat bízzon rájuk.

Mennyire más a pogány kánaáni asszony viselkedése! Ő kapva kap Jézus szaván és a lehullott morzsát is nagyra becsüli. Hite és állhatatossága miatt el is nyeri jutalmát, leánya gyógyulását. (Barsi Balázs-Telek Péter-Pál: Magsság ésmélység)

Isten szolgája Esterházy János Józsue és Káleb hitével élte meg küzdelmes életét, hitvallását, Istenhez való sírig tartó hűségét, amely vértanú halálában lett teljessé. Valamint a kánaáni asszony hitével, bizalmával és alázatával lett Isten embere, aki a hittől megvilágosított cselekedeteiben vált világító lámpássá az új nemzedék számára.

Kik a szentek? Kérdezi egy kisgyermek a nagymamájától. Éppen templomban voltak, ahol szép vitrázs (üveg) ablakokat lehetett látni. A nagyi rámutatott az ablakra és azt mondja kisunokájának: az a szent, akin átvilágít a fény…

Sokat mondó az a tény, hogy az Isten szolgája Esterházy János tiszteletére emelt káponának a titulusa a Szent Kereszt felmagasztalása. Az Ő élete egyértelműen bizonyítja azt, miként dicsőül meg a kereszt egy ember életében, mikor válik érdemszerzővé.

János tettei az evangélimból fakadtak. Ezért tudott többek között az üldözőinek megbocsátani. Józsue, Káleb és a kánaáni asszony hitével vallotta az Úr Jézus szavait: „Nektek mondom, akik hallgattok rám: szeressétek ellenségeiteket! Tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket! Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántanak titeket! (Lk 6,27-28)

Józsue, Káleb és a kánaáni asszony példája nyomán mondotta: Isten minket egymás mellé rendelt. Jobb békességben élni a szomszéddal, mint gyűlöletben.“ Egy másik alkalommal pedig: „Az a soviniszta szlovák, aki gyűlöli a magyart és az a soviniszta magyar, aki gyűlöli a szlovákot az a saját nemzetének árt a legtöbbet.” És hozzá tehetjük, a gyűlölettel saját magát és környezetét sebezi meg.

Apor Vilmosnak Györ város mártír püspökének mottójából is sokat tanulhatunk. A következő gondolatokat választotta püspöki jelmondataként: „A kereszt erősíti a gyengét, és szelídíti az erőset”.

A kereszt tiszteletének lényegére a neves német teológus Joseph Ratzinger bíboros, XVI. Benedek pápa ma emertitus pápa mutatott rá, mikor megkérdezték tőle, miért sebezzük a gyerekek lelkét az iskolák falára kitett kivégzőeszköz, a kereszt látványával, a következőt mondta: “A kereszt az iskolafalon borzasztó dolog, mert megmutatja, mire képes az egyik ember a másikkal, ugyanakkor áldott eszköz, kincs, mert azt is megmutatja, hogy mindezek ellenére mire képes az Isten az emberért.” A kereszt Isten szeretetének, az ember felé kiáradó élő szeretetének jele, egyben nagy kegyelmek forrása. A keresztfa azért is értékes, mert Jézus Krisztus szenvedésének, de még jobban a sátán felett aratott győzelmének a jele. A kereszt felmagasztalása így egyben Krisztus győzelmének felmagasztalása is.”

Kedves Testvéreim ezen gondolatok után most folytassuk a szentmisét és imádkozzunk Isten szolgája Esterházy János boldoggá avatásáért. Továbbá nagyon fontos, hogy terjesszük kultuszát és bátran kérjük közbenjárását keresztjeink méltó viseléséhez és azért, hogy a bennünk megfogant nemes gondolatokat véghez tudjuk vinni Józsue, Káleb, a kánaáni asszony és Esterházy János példája szerint.

Ámen.

(Alsóbodok, 2019.augusztus 7.)

Mahulányi József esperesplébános

Facebook