• Fotó: Horváth Szomolai Andrea
Az alsóbodoki Zarándokközpontban Andrzej Dzięga Szczecin-Kamenski lengyel érsek, Bíró László Tábori Püspök, valamint a Vatikán volt nagykövetasszonya, Dagmar Babčanová tartottak építő jellegű beszédeket a közép-európai keresztény összefogás lehetőségeiről és távlatairól.
„Észrevettem, hogy ebben a közép-európai nyelvcsaládban, ahol nagyon hasonlóak a nyelvek, van egy különleges nyelv, a magyar nyelv. Ez a nyelv mindig egy titok volt számomra. Ha az apostolok cselekedeteiből indulunk ki, elmondható, hogy mindannyiunk szívében ott van egy titok, a szabadság és a racionalizmus titka. A szív titkát Közép-Európának Cyril és Metód térítők mutatták meg, és ahogy teltek a századok Európa keresztény földrészként határozta meg magát.
Erre épült rá II. János Pál pápa hagyatéka, az emberé, aki jól ismerte világunk szenvedéseit, bajait. Tudta, milyen századok állnak mögöttünk, a drámai 19.század, a szörnyű 2O. század. Sok-sok ember tette fel a kérdést ezekben az időkben, mi lenne az, ami összeköt bennünket. A politikai, gazdasági, tudományos fejlődés azt hozta Közép-Európa számára, hogy a szív elveszett a fejlődésben. A szívét csak néhány szent ember tudta megőrizni, az egyik ilyen ember Esterházy János volt, aki génjeiben érezte az őt körülvevő Közép-Európa szenvedéseit.
Volt bátorsága a politikán kívül a szívre tekinteni. Minden rendszerben szenvedésnek volt kitéve, de ennek ellenére sem szűnt meg a szív emberének maradni. Végül odaadta az egész életét. Esterházy Jánossal azoknak van problémája, akik félnek a szív útját követni. Aki Jézus Krisztust követi, az rátalál a szív útjára. Ezen a helyen, Alsóbodokon dobog Esterházy szíve.“ – mondta el beszédében Andrzej Dzięga érsek, aki hasznos együttgondolkodásra biztatta a jelenlevőket, akik a beszéd után együtt imádkozták el a Miatyánkot, mindenki a saját nyelvén.
Bíró László, tábori püspök atya visszatérő vendége a zoboralji Zarándokközpontnak. Tavaly szeptemberben ő koncelebrált Esterházy János újratemetésén. Beszédében szép hasonlattal élt, miszerint a fa a szél kihívásaira a gyökereivel válaszol. Ha az egységért akarunk tenni, vissza kell mennünk gyökereinkhez. Az atya kiemelte Esterházy János arra biztatta a kassai magyarokat, hogy szeressék az ittmaradt szlovákokat. A pozsonyi szlovákokat az egységre szólította fel. A tábori püspök szerint az, ami összetart minket Európában az a közös múltunk. Alsóbodok a találkozások helye kell, hogy legyen, egymás megbecsülésének a helye.
Dagmar Babčanová, a Vatikán volt nagykövetasszonya beszédében hangsúlyozta Esterházy János jó keresztény, jó politikus, jó patrióta volt, követendő hagyatékot hagyott maga után, amely kimondja: a közép-európai országok jövője csakis a keresztény kultúrán és hagyományok tiszteletén, a keresztény politikai képviseleten és Isten áldásán alapulhat.
A volt nagykövet beszédét követően három keresztény értékeket képviselő fiatal szólalt fel. Köztük Gubík László, az Esterházy Akadémia igazgatója. „A hagyományok ápolása nem merül ki a hamvak őrzésében, a lángot szítani is kell. Az Esterházy örökség ápolása akkor tölti be igazán küldetését, ha a jövő nemzedékét ebben a szellemben tudjuk felnevelni. Az Esterházy Akadémia épp ezt a szerepet kívánja betölteni. Közéleti pályára készíti fel a fiatalokat, megtanulhatják azokat az eszmetörténeti áramlatokat, amelyek összecsapnak egymással és a mai napig irányítják a világot és amelyek magyarázói a politikai eseményeknek, eredményeknek is. Mindemellett nagy hangsúly helyezünk arra, hogy látogatni tudjuk az Esterházy kegyhelyeket és eseményeket.” – mondta el portálunknak Gubík László.
A konferencia után lengyel-magyar szentmisére került sor a Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában Andrzej Dzięga érsek vezetésével. Koncelebráltak Bíró László Tábori Püspök és Elek László esperes. A szentmise során megemlékeztek a közelmúltban elhunyt Paulisz Boldizsárról, akinek az Esterházy örökség ápolása szívügye és küldetése volt. Az Esterházy János életáldozatnak emléket állító sziklasírnál történő koszorúzás után Boráros Imre, színművész Hantjával sem takar című monodrámáját tekinthették meg az egybegyűltek.
• Fotó: Horváth Szomolai Andrea
„Ráléptünk ma arra az útra, amely Esterházy János legfontosabb szellemi öröksége. Az ő szívében az volt az egyik legfontosabb álom, hogy az itt élő népek- magyarok és szlovákok- békében éljenek egymás mellett és keressék a megbékélés útját, azt, ami összeköt. Olyan vendégeink voltak ma, akik már nagyon sokat tettek az Esterházy örökségért, annak elismertetéséért.“ – mondta el lapunknak Molnár Imre, a Pozsonyi Magyar Intézet igazgatója, az Esterházy örökség hű őrzője. Az esti órákban a résztvevők Bíró László tábori püspökkel folytathattak eszmecserét a család és a keresztény együttélés értékeiről. Majd a Családtudományi platform mutatkozott be.