Esterházy János lelki hagyatékát előtérbe helyező emlékkonferenciát tartottak Dunaszerdahelyen a Vermes-villában május 18-án. A konferencia a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola szervezésében valósult meg, a társszervezői  a Glória Társulat, a Pázmáneum Polgári Társulás és az Esterházy János Szülőföldjéért Egyesület voltak.

 

 

Herdics György, címzetes apát, tiszteletbeli kanonok, esperes, a Szent Erzsébet Egészségügyi és Szociális Munka Főiskola dunaszerdahely-bősi kihelyezett tagozatának igazgatója elmondta, hogy elsősorban az emberek figyelmének felhívása volt a cél. „Fontos, hogy bekerüljön a köztudatba, hogy van egy ilyen emberünk, akire felnézhetünk, akit példaképnek tarthatunk, és az lenne a jó, ha minél többen megismernék Esterházy Jánost, aki keresztény volt és magyar. Elengedhetetlen számunkra, itt élők számára, hogy ragaszkodjunk ezekhez az értékekhez, és átmentsük őket az utánunk jövő generációnak.“

Herdics Györgytől azt is megtudtuk, hogy a Szent Erzsébet Főiskola gyakrabban szervez különböző konferenciákat, de ez volt az első, amelyik Eszterházy Jánosról szólt. „A közeljövőben igyekszünk eljuttatni ezeket a gondolatokat mindenhová, ahol a főiskolánknak konzultációs központja van és magyar nyelvű tanítás folyik, és megpróbálunk hasonló módon megszervezni egy-egy ilyen napot.“

Keresztény értékekre épülő életmű ez Molnár Imre történész kérdésünkre elmondta, az emlékkonferencia legfontosabb küldetése az volt, hogy összegezzék az ismereteiket Esterházy János szakrális vonatkozásairól. Hozzátette, hogy eddig ilyen konferenciát nem tartottak. „Sor került politikai pályafutásnak értékelésére, az emberi tulajdonságainak a kiemelésére, de az ő lelki arcélét, a szakralitását, az Istenhez fűződő mély viszonyát nem tettük így vizsgálat tárgyává. Márpedig ahogy azt a mai nap mérlegeként levonhajuk, ebben a vonatkozásában is óriási mélységei vannak az Esterházy lelki-szellemi hagyatéknak.“

 

A történészt kérdésünkre, hogy mennyiben járul hozzá a dunaszerdahelyi konferencia a boldoggá avatási eljárás eredményességéhez, így válaszolt.“ Én úgy hiszem, hogy anélkül nem léphetünk tovább, hogy tudjuk, mit is tisztelhetünk Esterházy Jánosban. Tiszteljük benne a politikust, a rendíthetetlen, kitartó, őrhelyén álló vezetőt, de ugyanakkor tisztán és világosan kell látnunk, hogy amit mi politikusként, népe veztőjeként tisztelünk, annak van egy lelki alapja. Egy hitbeli kiindulási alapja, a keresztény értékekre épülő életmű ez.“

Molnár Imre hozzátette, hogy a nap során elhangzó előadások egyértelműen rávilágítottak Eszterházy lelki nagyságára. Megtudtuk, hogy az előadások szövegét egy ősszel megjelenő kiadványban elolvashatják majd a téma iránt érdeklődők. „Ezt összegezve, kiadva, azt hiszem, hogy nagyon sok újat fogunk tudni mondani az Esterházy tisztelőknek. Én ezt a mai napot nagyon döntő fontosságúnak tartom. Lehet, hogy magát a boldoggá avatást, mint olyat, konkrétan nem tudja előremozdítani, de a boldoggá avatáshoz szükséges tisztelet szélesebb, megalapozottabb megjelenítését nagyon nagy mértékben szolgálni tudja.“ – fejezte be Molnár Imre, az  Esterházy János élete és mártírhalála című monográfiának írója.

A konferencián elhangzott előadások:
Gábor Bertalan: Szentté válni nem könnyű
Csonka Ákos: Fischer-Colbrie Ágoston, Kassa püspöke  keresztényszocialista eszméinek továbbélése  Isten Szolgája Esterházy János  életművében
Molnár Imre: Isten Szolgája Esterházy János szenvedéstörténetének tényei
Dávid Zsuzsanna: „Arccal az Égnek” – Isten Szolgája Esterházy János erkölcsi magatartása a morálteológia tükrében
Karaffa János: Esterházy János tevékenysége a szlovenszkói „Magyar Család” védelmében
Gál Péter: Esterházy János életáldozata a vértanúság teológiájának tükrében
Kiss László: A vértanúságig vezető út – Esterházy János patográfiája
Kovács Gergely: Tiszteletreméltó Mindszenty József és Boldog Brenner János boldoggá avatási eljárása és ezek lehetséges tanulságai Isten Szolgája Esterházy János ügyében

Forrás