A Szent Kereszt Felmagasztalása Kápolna és az Esterházy Kegyeleti Emlékhely Alsóbodokon
Szalai Erika riportja Istenes József építésszel
Ez év szeptemberében felavatták a Nyitra melletti Alsóbodokon az Esterházy Kegyeleti Emlékhelyet, mely ezután zarándokhelyként fog működni a felvidéki magyarság szellemi és lelki feltöltődésének.
Miért épp azon a helyszínen épült meg a kápolna? Ha jól tudom, az egy természetes dombtető. Van ennek jelentősége? Műszaki vagy szellemi?
Gróf Esterházy János otthonából, a közeli nyitraújlaki kastélyából elindulva nagy utakat tett meg, hogy bejárja a magyarlakta vidékeket Felvidék-szerte, így Alsóbodokon is gyakran járt. Jól ismerte az embereket és gyakran felkocsikázott hintójával arra a dombra, mely a falu szélén a Kenderföldek felett magasodott és mely a „Domocok“ nevet viselte. Ez a „Száz árok“ lombos erdő által körülölelt dombterő csodálatos kilátást nyújtott a Zobor hegyvonulatára. Esterházy János megpihenve itt gyakran gyönyörködött ebben a látványban. A hely csendje megnyugvást és megpihenést adott neki is.
Paulisz Boldizsár helyi vállalkozó-iskolaalapító sok évvel ezelőtt megvásárolta ezt a területet, majd néhány évvel később megtudva, milyen értékes hely jutott a birtokába, a szombathelyi Károly Frigyes nyugalmazott iskolaigazgató barátaival gondolkodni kezdett azon, hogyan állíthatnának itt emléket gróf Esterházy Jánosnak. Megszületett a kápolna megépítésének gondolata. Paulisz Boldizsár titkos álma ezen felül még az is volt, hogy a gróf végső nyughelyét is megépítse itt. Megvolt róla győződve, hogy Esterházy hamvainak urnája fellelhető lesz, bármennyire is titokban tartotta a kommunista rezsim. A kivégzett vagy elhunyt politikai foglyok hamvainak hollétére a dokumentumok felkutatása révén csak sokkal később derült fény. A kápolna alapjainak felszentelése után Paulisz Boldizsár 2013-ban ezen a dombtetőn megkezdte a sziklasírbarlang megépítését. Hatalmas, több tonnás sziklatömböket hozott a környékbeli kőfejtőkből és egy főhajós, négy oldalfülkés sziklasírboltott épített. Ennek boltozatára kezdte el építeni az általa megálmodott kereszthajós kupolás kápolnát, melyhez a tervvázlatot építész barátja, Rastislav Kočajda készítette el.
Mikor és ki kérte fel erre a munkára?
2016 januárjában Dr, Molnár Imre kért fel, hogy segítsek Boldizsárnak a kápolna megépítésében. Első látogatásom során ott a helyszínen megdöbbentem a hely varázslatosságán és Boldizsár lelkesedése, mindent megmozgató szervezőképessége és munkabírása láttán. Eltökéltsége az ügy iránt rabul ejtett engem is. Meggyőzött engem is arról, hogy feltétlenül meg kell tennünk azt a jót, ami szívünkben megfogant és ami hatalmunkban áll.
Milyen szempontok alapján épült a kápolna?.
Mikor először megláttam az építkezést, a sziklasír boltozata felett a kápolna habbetonból falazott falai már álltak, a torony és a kupola pillérei behelyezve, a kápolna kereszt alakú alaprajza felett a belső tér vasbeton födémmel volt lefedve. A kereszthajós tér felett a henger alakú központi tornyot Boldizsár még nem kezdte el építeni. A torony kupolájának vasbeton héjszerkezetét szükséges volt beépítenünk. A torony felfalazása után Boldizsárral a kupola héjszerkezetét oldottuk meg. Az oldalhajók kész födémszerketetét el kellett bontani, mert magasságuk nem volt arányos a főhajó tömegével. Megemeltük az oldalhajók tartófalait. Ezután jött a kápolna nyeregtető szerkezetének megoldása a cseréphéjazattal. Az ablaknyílásokat átformáláltuk, és ezekbe Martoson szép tölgyfa nyílászárókat készített a HEGE cég. Hasonló módon készült terveim alapján a kápolna föbejárati faragott tölgyfa kapuja, Paulisz István asztalos mester és Pócsik Antal fafaragó mester munkaasztalán. A külső és belső falfelületek vakolása és a vakolt ereszmintázatok elkészítése Boldizsár munkásainak köszönhető ugyanúgy mint a kápolna körüli terasz kő mellvédfalai és burkolata is a kápolna belső kövezetpadlójával együtt. Az oltár formai megtervezése és elkészítése, valamint a kupola oszlopfőinek díszítése kizárólag Boldizsár keze munkáját dícséri. A kápolna külső festését helyi cég végezte el. A belső műmárvány felületeket, az aranyozott oltárdíszítést és a teljes belső mesterfokú festést és felületkiképzést Lencsés Zsolt irányította és végezte Makra Ferenccel, Berkó Sándorral és társaikkal. A kápolna oltárképeit Lencsés Zsolt és Dávid Zsuzsanna festőművészek tervezték és festették. Az oltár fafaragványait és az oltár asztalt Rostás Árpád asztalos és fafaragó mester készítette. A befejező munkákban részt vettek továbbá a magyarországi Szobafestő-Mázoló-Tapétázó Országos Ipartestület munkatársai, a Főnix Múzsart Kft., Arttéka Egyesület Terény, Polgárok Balassagyarmatért és a Palócságért Alapítvány Balassagyarmat, valamint Konkoly László a Szlovákiai Országos Festőtestület elnöke. Két magyarországi szaktanintézet oktatói és tanulói is kivették részüket a befejező munkálatokból, így a Kaposvári Lamping József Műszaki Szakgimnázium és Szakiskola, és a Pécsi SZC Pollack Mihály Szakgimnázium Szakközépiskola és Kollégium.
Van-e ennek az épületnek előképe, egy minta, példakép, amit a tervezéskor követett? Egyáltalán, milyen szempontok lebegtek a szeme előtt ?
A kápolna alapvető formai megfogalmazása Boldizsár fejében született meg. Ennek az alapformának a megrajzolásához kérte fel Rastislav Kočajda építész barátját. Vagyis munkám elkezdése előtt a kápolna formájának alapgondolata már legalább három éve megvolt. Ezt az alapformát tiszteletben tartva készítettem el én a teljes tervdokumentációt és segítettem a kész terv alapján a kápolna megépítésében. A kápolna Boldizsár által megálmodott formája így utólag meghatározva valójában a görögkeleti templomépítészet kánonját követi, annak alapjában egyenlő szárú, kereszthajós, központi tornyos mivoltában. Ez egy-két évezredes, tehát időtlen építészeti alapforma. A görögkeleti, az ortodox és pravoszláv vallásterületeken máig épülnek ilyen templomok. Az elmúlt évszázadok során Európában a reneszánsz, a barokk és a klasszicista építészeti korszakokban is megújult ez a templomépítészeti alapforma.
Miért épp a Szent Kereszt Felmagasztalása nevet kapta?
Esterházy János többször nyilvánosan kimondott emberi és politikai jelszava is volt az ő mondása : „A mi jalünk a kereszt…“. A feszületet mindig is magánál tartotta és mivel a rabsága ideje alatt a börtönben ez tiltva vot számára, kérésére kenyérbélből formálta meg azt Krisztus-fejjel együtt egyik rabtársa. Hűsége és ragaszkodása a kereszthez rendíthetetlen volt. Ezért az Esterházy-emlébizottságunkban úgy döntöttünk, hogy a kápolnát a Szent Kereszt Felmagasztalásának tiszteletére fogjuk felszentelni az ünnepének előestéjén, szeptember 16-án.
Alatta található a sziklasír. Erről pár gondolatot. Nekem feltűnt, mikor bent jártam, hogy csak lehajtott fejjel, meghajolva léphet be az ember. Ez szándékosan lett így megoldva?
A sziklasírboltról már beszéltem, ezért már csak egy gondolatot tennék hozzá: a sziklaboltozat a barlangokban is tiszteletet parancsol, hát még ha azt emberi kéz emelte és egy Istenben bizakodó, népéért küzdö mártír hamvait rejti….! És aki ezt a sírbolt ajtaján belépve még mindig nem értené, hát hajtsa meg fejét a főhajót elhatároló alacsonyabb boltozat alatt.
Elégedett-e a munkájával, illetve mire a legbüszkébb ezzel kapcsolatban?
Ritkán adódik, hogy alkotó ember teljes mértékben elégedett legyen munkájával. Nem is volna az jó, ha gyakran így lenne. Még azt sem mondhatom, hogy eddigi munkámmal valóban mindent megtettem volna a kápolna, a kegyeleti emlékhely és környezete méltó kialakítása érdekében. Ez a munka még évekig el fog tartani, ha azt akarjuk, hogy valóban Felvidék zarándokhelyévé váljon az Esterházy Kegyeleti Emlékhely Alsóbodokon. Az Esterházy Kálvária akácfa törzsekből faragott tizennégy állomása Eszerházy szenvedéstöténetével, az erdő ölelte domboldal rétje lefelé szélesedő, a kápolna előterét képezi. Lelki elmélyülést nyújtó ez a hely. A kápolna teraszáról csodálatos a kilátás a környező Zoboraljára és a hegyvonulatra. Nem kell ennél szebb és méltóbb hely a mártír hamvainak megőrzésére. Szándékomban áll ezért tovább dolgozni a hely kultuszán.
Az emlékhely domboldalának erdőszegélye mentén 2012-ben szentelték fel az Esterházy Kálváriát. Hogy született meg, mik voltak az előzmények ?
Paulisz Boldizsár már régóta dédelgette ezt az álmát is. Több éven át válogatta és vágta ki a megfelelő akácfákat, hogy leháncsolt törzseiket megtisztított gyökereikkel együtt kiszárítsa.
Fafaragó tábort szervezett Buják Vince, tardoskeddi fafaragó mester vezetése alatt tizenkét fafaragó részvételével, akikkel megbeszélte Esterházy János szenvedéstörtét letartóztatása pillanatától egészen a mirovi börtönben bekövetkezett haláláig. Annak egyes állomásait pedig a fafaragó mesterek belevésték az akácfa törzsekbe. A megfaragott törzseket gyökereikkel a Zobor hegy kőtömbjei közé ágyazva állították fel, hogy ezzel is láttassák, Esterházy ebből a földbő nőtt ki, sorsa ehhez a földhöz köti őt, szellemisége ennek a földnek a hozadéka, ebben a földben és annak népében gyökerezik kitéphetetlenül. Az erdő ölelte domboldal rétje szélén a kápolnához felvezető út mentén felállított Esterházy Kálvária akácfa törzsekből faragott tizennégy állomása Eszerházy szenvedéstöténetével maga a valóságos Keresztút.
Miért kellet még fedett pódiumot is építeni ?
A szabadtéri pódiumot Boldizsárral együtt azért terveztük, hogy a majdani zarándokhely szabadtéri oltárának legyen alkalmas helye szentmisék, Esterházy-megemlékezések megtartására és különféle kulturális események megrendezésére. Úgy terveztük, hogy a domb alján a szélesedő tisztás közepén mintegy ellenpólusát képezze a kápolnának szembefordulva vele. Úgy alakítottuk ki, hogy nagyszámú fellépő számára is alkalmas legyen a remélhetőleg majdani többezres zarándoktömeg előtt. A pódium feljáró rámpái és azok támfala nagy ívben szegélyezik a domb alját a látogatóközpont épülete felett mintegy ölelő karokként fogják közre a már néhány éve ott álló Vasturul Emlékművet. A pódium tetőszerkezete a turulmadár kiterjesztett szárnyait jelképezi.
Említette a látogatóközpont épületét. Milyen ez az épület most a valóságban és milyen lesz a jövőben ?
Boldizsár szándéka a kezdetektől az volt, hogy Esterházynak egy emlékmúzeumot is létrehozzon ezen a helyen. Ezért átalakította a kálváriadomb alatt található, erdészháznak épült meglévő épületet az Esterházy-múzeum céljaira. A tárlatnak helyet adó földszinti belső teret a szombathelyi Károly Frigyes, Kukor Ferenc és Kocsis Zsolt a kordokumentumok és Esterházy János tárgyi emlékeinek felhasználásával muzeális igényességgel alakították ki. Az emeleti térben közösségi terem, vendégszoba és a hozzájuk tartozó helyiségek találhatók. A jövőben az épület jelentős átalakításával és kibővítésével számítunk. Már elkészítettem a leendő látogatókőzpont látványterveit. Elképzeléseim szerint szükség lesz egy multimediális terem kialakítására, információs irodára kávézóval, étteremmel, zarándoszállással. Kell majd egy kiskönyvtár és levéltár a látogatók és kutatók számára, illetve az ő számukra apartmánszobákra is. A majdani zarándokhely előterét képező egy hektáros parkot az ezeréves magyar államiságnak emléket állító szoborparkká kellene fejleszteni, és persze még sorolhatnám elképzeléseimet a zarándokhely jövőjével kapcsolatban.
Ki állta a költségeket, egyáltalán milyen anyagi ráfordítása van egy ilyen építkezésnek?
A majdnem három hektárnyi terület tulajdonosa, Paulisz Boldizsár saját vállalkozásának forrásaiból építette meg a kialakulóban lévő Esterházy Kegyeleti Emlékhely eddigi létesítményeit az anyaország nem kis anyagi támogatásának köszönhetően. Mondanom sem kell, hogy az anyagi források teljes kimerítésével eddi eljutva nagy szükség lesz a jövőben további anyagi támogatásra, bárhonnan jöjjön is az. Mi, az ő barátai, megtesszük ez irányban a szükséges lépéseket.
Ez a kérdésem nem szorosan kapcsolódik a témához, de nagyon érdekel, hogy Esterházy urnáját hogyan védik az esetleges beteg elméjű emberek rongálásától?
Az urna a sziklasírboltban nem látható, a sziklafalba van befalazva. Az elkészült gránittábla a befalazást elfedi, az védi hamvainak nyugalmát. A táblán a következő Jézustól származó idézet olvasható János evangéliuma szerint, aki feltámadása után ezt mondta tanítványainak : „Példát adtam nektek, hogy amint én szolgáltalak benneteket, nektek is úgy kell egymást szolgálnotok.” (Jn. 13.15)
Ezeket a szavakat, és annyi más jézusi parancsolatot Esterházy János egész élete során megszívlelt és eszerint munkálkodott és viseltetett embertársai iránt. Próbáljuk meg mi is, Jézus tanítását követők és Esterházyt tisztelők tehetségünkhöz mérten ezt tenni !
Köszönöm a beszélgetést.
Érsekújvár, 2017 szeptembere.