Kedves Testvérek!

Jozef Haydn, a klasszikusok nagy zeneszerzője, nem csak a zenének volt nagy mestere, hanem vallása területén is kiemelkedő személyiség volt. Sohasem szégyellte hitét.

Volt egy tanítványa, aki szintén kiváló egyházi zeneműveket írt.  Ez komponált egy misét. Mielőtt előadására került volna sor, bemutatta mesterének. Ennek a misének a Credo-ját, a Hiszekegyet, végig pianóban, halk szólamra írta meg. Ezért a zenevilágban „Piano-Credonak” hívják. A mesternek ez azonban nem tetszett, ezért így szólt a szerzőnek: „Maga nem meri hangosan megvallani hitét?“

Testvéreim! Eszterházy János, akinek sírja felett találkozunk, mint politikus, majd később mint politikai fogoly, rab, fegyenc, hitét mindig bátran, hangosan vallotta meg.

Hívő családból származott. Esterházy János 1901-ben született Nyitraújlakon. Jellemének és későbbi sorsának kialakulásában fontos szerepet játszottak az Esterházy család történelmi hagyományai. Otthon, szüleitől sajátította el a nemzeti tolerancia képességét. A háború után bekapcsolódott a kisebbségi magyar politikába, tevékeny tagja, majd 1932-ben elnöke lett az Országos Keresztényszocialista Pártnak. Fáradhatatlanul küzdött a jogtalanságok és a nacionalista elnyomás ellen.

A bábállam idején Esterházy rendíthetetlenül küzdött a nemzetiségi és emberi jogokért. Õ volt a pozsonyi parlament egyetlen olyan képviselője, aki nem szavazta meg a zsidók deportálásáról szóló 1942-es törvényt. A gróf 1945-ben Nyugatra menekülhetett volna, de nem tette. Tisztának és bűntelennek érezte magát, sőt az oroszok Pozsonyba való bevonulása előtt már attól kellett tartania, hogy elhurcolja őt a Gestapo. 1945. április 20-án a hatalomra törekvő kommunisták letartóztatták, és átadták a szovjet katonai rendőrségnek. Több társával együtt Moszkvába hurcolták. Egy kirakatper során szovjetellenes fasiszta tevékenység címén kényszermunkára ítélték, amelyet 1949-ig, Csehszlovákiába való visszatéréséig végzett.

A Szlovák Nemzeti Bíróság 1947. szeptember 16-án – távollétében – Esterházyt kötél általi halálra ítélte. A grófot végül nem végezték ki, hanem a halálos ítéletet elnöki kegyelemmel életfogytiglani börtön-büntetésre változtatták.

Esterházy János az önzetlen önfeláldozás nemes példáját nyújtotta az egész magyarság és minden jóakaratú keresztény ember számára. A gróf egyetlen úgynevezett „bűne” az volt, hogy a tömeggyilkos nácikat éppúgy megvetette, mint a tömeggyilkos kommunistákat, a népirtó Hitlert éppúgy, mint a népirtó Sztálint. „Keresztény és nemzeti alapon állunk, de a nyilaskeresztes beállítottság épp oly távoli és idegen számunkra, mint a bolsevisták sarlós kalapácsa.” Tudta, hitte, és vallotta: a nácik erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Tudta, hitte és bátran vallotta: a kommunisták úgyszintén erkölcstelen, hitetlen, világromboló gazemberek. Magyar politikus volt, a szlovák parlament egyetlen magyar képviselője, aki 1942. május 15-én az ellen az alkotmányi törvény ellen szavazott, ami a zsidóság kitelepítéséről szólt. A politikus 1944-ben zsidók, csehek, szlovákok és lengyelek százainak segített a szökésben. Nyitraújlaki házában üldözött zsidókat bújtatott. Hamis útlevéllel az üldözött zsidók tömegét juttatta át a magyar–szlovák határon.

A horogkeresztesek rövid időre internálták, s a Gestapo is körözte.

A kommunista diktatúra idején Csehszlovákia majdnem minden börtönében raboskodott. 56 éves korában, 12 évnyi rabságban eltöltött súlyos szenvedés után halt meg 1957. március 8-án a morvaországi mírovi politikai foglyok börtönében. A börtönparancsnok nem adta ki a hamvait a családnak.

Földi maradványait 2017. szeptember 16-án itt, az alsóbodoki Szent Kereszt Felmagasztalása kápolnában helyezték örök nyugalomra. A mírovi politikai foglyok börtönéből jövő utolsó üzenetének tartalma ez volt: átadta magát Isten akaratának, szenvedéseit, életét felajánlotta a magyarság fölszabadulásáért. Börtöntársai azt mondták róla, hogy fogva tartása idején is rendszeresen, naponta imádkozott, és ezt sose rejtette el.

A Vatikán 2018 novemberében engedélyezte boldoggá avatási eljárásának megindítását, amelyet a krakkói főegyházmegye folytat le. 2019. március 25-én megkezdődött boldoggá avatási pere.

Gróf Esterházynak van egy közismert mondata: „Csak az a nemzet érdemes jobb sorsra és örök életre, amely meg tudja becsülni nagyjait, és amelynek mindig szeme előtt lebeg azoknak a példát adó munkássága.”

Kedves testvérek! A nagy emberekre mindig fel tudunk, és fel kell nézni. Esterházy gróf igazi nagysága abban rejlett, hogy sose tagadta meg elveit, meggyőződését, mindig kiállt hite mellett, életét és halálát a Jóistenre bízta. Ebben legyen számunkra mindig fényes példakép. S ha majd egyszer szentként tisztelhetjük, kövessük életszentségének útját az örök haza felé. Ámen.

 

Facebook